A szél

tóthica - 2012. 02. 17. - 17:42

Mondják ő tavaszi bolond
hóvirág kendőjét tépi
játékos kedve most mégis
tombol a futóhomokon
 …

Fényesen hoz nyári záport
s jéggel terhes felhőket
lenge vízruha a tájon
susog rengeteg esőcsepp
 …

Ökörnyál úszik a fákon
pletykás falevelekkel
már vörös nászban ünnepel
harangszót ringatva szállong
 …

Karjában télen hópehely
rongyolt madárijesztő
húz magára zúzmarát
míg jégvirágot festeget

szabadnakszuletett képe

Tetszik, hogy évszakokat írsz le frappánsan. Tetszik, hogy mindegyikre ráismertem, és mégsem tűnt elcsépeltnek. Tetszettek a pletykás falevelek, a vörös nász, rongyolt madárijesztő, jégvirág festés.
Nem értem viszont, hogy ugye feltételezem (a címből csupán, mondd, ha elnéztem), hogy az elején a szél az, akinek játékos a kedve (vagy a bolond április, aki a hóvirágot tépi?), és ő tombol a futóhomokon? (mert ugye azt csak a szél csinálhatja, az április nehezen). A végére teljesen megszűnik létezni a címadó szél.
Nekem túl sok információt hagytál ki, az egyébként kedves kis vers összességbe.

Maradok tisztelettel: SzSz

tóthica képe

Kedves SzSz.
Megköszönöm figyelmes olvasásod, észrevételed. Úgy beszéltem a versben a Szélről, hogy nem akartam konkrétan belevinni magát a szót. Úgy érzem végigvonul az évszakokon, ha nem is az összes tulajdonságát érintve. Meghagyva az olvasónak, hogy egészítse ki ő, a maga élményével.
Az első sorba teszek egy vesszőt, hogy ne gondolja senki hogy az áprilisról szól, mivel ő csak itt egy bolondos tavaszi szél.
Üdvözöllek: Ica

gazzo képe

Az évszakok... látom megihlettek téged is, mint engem. :) A Tél fogott meg leginkább, akár csak az életben... :)

Szép lett a versed, gratulálok!

Barátsággal
Zoli, és a szíve :)

tóthica képe

Köszönöm neked kedves Zoli, hogy olvastál. Szíved nagy öröm számomra.
Szeretettel: Ica

Wendler Zoltán Artúr képe

Én mindig elkeveredek a versek olvasásakor, amikor nincsenek vesszők, pontok, nagybetűk, meg egyebek, de ez csak az én hibám, mivel prózás vagyok. Nekem az ősz tetszik az életben, és a versedben is. Főleg, mivel abban az évszakban születtem, és az ökörnyál az, amit le sem tagadhatok. Néha reggel, amikor felébredek, megtalálom a nyomát az arcom alatti párnarészen.
 :)

tóthica képe

Kedves Artur II. Én csak már így szólítalak, ha nem haragszol.

A központozás hiánya nálam azért van ebben az esetben, hogy aki olvassa úgy értse és odategye a hangsúlyt ahova szeretné.
A Szél olyan sok oldalú, annyi arca van, hogy tömörítve, évszakonként nagyon nehéz volt bemutatni.
Nehezen is született meg. Személy szerint én szeretem ha simogat, csodálom ha dühöng vagy egyszerűen eltűnik ki tudja hová. De rövid akartam lenni, így sikerült. :))

Mindenkinek van egy kedvenc évszaka, örülök, ha sikerült az őszben kedvedre bemutatni.

Szeretettel jó éjt kívánok: Ica

barnaby jones képe

Nagyom szépek az évszakok, ahogy láttatod.Gratulálok, kedves Ica, tényleg lehetnémek haikuk, vagy akár tankák is ..Szeretettel:b

tóthica képe

Kedves Barna!
Kacérkodom...kacérkodom. Nem sikerül összehoznom, keverem a műfajt, ebben a
versben,hatással volt rám a tankák. Annyit olvastam tőletek. Jobb ha maradok a szabad versnél.
Csak olvasgatok továbbra is.
Ölellek: Ica

Kovács Sándor képe

Az első ölelkező, a második kereszt, harmadik szintén, a negyedik...?? már ami a rímeket illeti...

Az első szakaszban valóban a szélről olvasunk. Természeti talány, hogy a hóvirág nyílásakor - hóolvadás - van-é olyan állapotban a futóhomok, hogy azzal a szél bármit is kezdjen. A nedves homok kevésbé reagál a szélre.

A második versszak a leginkább élettel teli, s érzékelhető.

a harmadik szakasz... ha magát a szöveget nézem, nincs semmiféle utalás a szélre.

Ökörnyál úszik a fákon
pletykás falevelekkel
már vörös nászban ünnepel
harangszót ringatva szállong

Ez a versszak az ökörnyálról szól, minden állítmány a többszörösen összetett mondat alanyához kapcsolódik. Az ökörnyál úszik, ünnepel, szállong.

A negyedik versszak... központozom:

Karjában télen hópehely,
rongyolt madárijesztő
húz magára zúzmarát,
míg jégvirágot festeget.

Tehát mi festeget zúzmarát: a meg nem jelenő szél, a hópehely vagy a madárijesztő? Mert a hópehely és a madárijesztő húzza magára a zúzmarát, logikus, hogy a következő cselekvés is rájuk vonatkozik.

Nem tartom szerencsés próbálkozásnak, bár a mondanivaló és a képek szépek.

tóthica képe

Kedves Sándor!

Igazad van nem szerencsés próbálkozás. Mostanában sok tankát olvastam. Egy kicsit megzavartak, mert így tanka végkép nem lett / igaz nem is annak szántam /
Minden versszak között van...szünet, amivel szerettem volna érzékeltetni, hogy külön állóak, egy kicsit mégis legyen benne a szél, ha csak egy fuvallatra is.
Az első vsz.-ra visszatérve...Volt már olyan száraz tavasz, hogy csak úgy hordta a homokot.
Úgy gondoltam a címben szereplő szél végig vonul és nem kell, csak az évszakokban jelezni , úgy látszik nem sikerült. Szenvedtem is vele eleget. Úgy éreztem, hogy már jó és hagytam útjára. Mivel szeretem ezt a témát, több változatot írtam róla. Talán ha bővebben, többet írok jobban sikerül. Viszont minden versben igyekszem röviden, tömören kifejezni magam.
Úgy érzem jobb, ha visszatérek a szabad vers formához.
Üdvözöllek: Ica

Artur képe

A hangulata megfogott,a szél oda fúj hozzád egy szívet.

tóthica képe

Jó helyre teszem, nagyon megbecsülöm a szíved.
Örülök, hogy sikerült a hangulatot átadni.

Vendula képe

Icuka!

Levetted a verset ami alá írtam?
Megbántottalak? Nem tudom, hogy mivel, nem volt szándékom...

tóthica képe

Ugyan dehogy, csak figyelmetlenül írtam fel. A címből maradt ki a lényeg... a hajléktalan,és javítottam.
Ne haragudj...ebben a versemben sem akartam, csak a címben említeni a hajléktalan szót, úgy éreztem, hogy nem is kell.

Vendula képe

Ez nagyon kedves, és szép vers.
A másik is tetszett... csak nem értettem, gondoltam segítesz.

tóthica képe

Örülök, hogy olvasol és köszönöm. Igazad van abban amit máshol már írtál, hogy valahogy nagyon csend van a portálon, nincs igazi élet, mint volt talán egy hónapja. Szerintem meghatározó "színfoltok " elmaradtak...remélem változik

Ölellek: Ica.