Száz csuda sásbuga suttog a szélbe,
zizzen a sárga levél.
Fázva elillan a Nap pici lángja,
bújik a dérbe a tél.
Kullog az őszkutya, véknya behorpad,
sánta világa de fáj!
Lába bicsaklik, az éhe nyikordul,
gyötri, de menni muszáj.
Szédül az őszkutya, mindene zsibbad,
jajszava messzire száll.
Száz csuda sásbuga retten a csendben...
Fagyteli álmokat
árul a táj...

The Man Who Laughs - 2012. 02. 20. - 20:34
Verlaine már lenyűgözött azzal, mennyire ismerte a hangokat. Most megint azt érzem. Meg hogy a dactilusok pici lába hogy görgeti előre az egész verset.
Szabad azt mondani hogy szerintem ez a legjobb, amit tőled olvastam? Szabad-e, nem, leírtam.
Kovács Sándor - 2012. 02. 20. - 20:39
Na, már most ez a vers azért nem jó, mert még ez sem tudta levetkőzni a daktilusokból a sok névelőt. Egyébként szeretem ezeket a négymorásokat, bűvölnek, bájolnak...
Köszönöm a méltatást, és örülök, hogy benne van az, hogy "szerintem" :)
The Man Who Laughs - 2012. 02. 20. - 20:41
Mondjuk igen, a névelő nagy kísértés mindig, borzasztó kellemes kiskapu, de szerintem nem feltűnően sok. Én kiteszem legtöbbször ha tudom, mert ha hiányzik, sokszor jobban zavar.
Csillza - 2012. 02. 20. - 23:31
Eszembe juttattad a Galagonyát Weörestől, de nem baj.
Szerintem ahhoz, hogy ne használj ennyi névelőt, át kellene írnod, és megérné, mert egyébként ez a girhes "őszkutya" kikényszerített egy verset.
(Nekem NAGYON sokat kell agyalnom, hogy nem legyen benne annyi...)
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 16:01
Mér' pont a Galagonya? Nem is hasonlít a ritmusa. Különben köszönöm, hogy említed a verset, ha Weöres nem tépelődött a névelők miatt - lásd épp a Galagonya - én sem teszem.
Köszönöm.
Csillza - 2012. 02. 21. - 18:25
nem a ritmusa, az életérzés...de már tépelődtél, olvastam... :)
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 18:48
hátttööö...háttööö... a galagonya csak öltözik, meg izzik, de ez a kutya megdöglik...
Csillza - 2012. 02. 21. - 21:09
nem a ritmusa, az életérzés...de már tépelődtél, olvastam... :)
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 21:16
oké...
A GALAGONYA
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Nekem ez nem ugyanaz az érzés... Az őszön kívül sok párhuzamot nem látok.
Csillza - 2012. 02. 22. - 12:31
Sanyi! Mi van? Nekem tetszik, amit írtál! De tényleg! És ha valami eszembe jut, az csak annak a jele, hogy még van valamennyi eszem...Ebből a párbeszédből még az is kiviláglik, hogy nincsen is túl sok...Na látod...Egyébiránt véletlenül nyomtam kétszer. Vélni, gondolni...alítani...eszetlenkedni...ez volnék én...
Kovács Sándor - 2012. 02. 22. - 15:36
Tudod, én eléggé materialista módon nézem a világot. Számomra a hasonlóság kézzel fogható, egy érzésből sohasem indulok ki. Talán emiatt értetlenkedünk itt. :)
Csillza - 2012. 02. 22. - 17:12
A legmeglepőbb talán nem is a kettőnk közötti különbség, hanem az, hogy mindkettőnknek megfelelő helye van a világban... A vers számomra mindig a szellem diadala volt az anyag felett. A versírásnak vannak megtanulható (és megtanulandó!) részei, de a tehetséget nem lehet tanítani. És nicsen semmi múlandóbb a matériánál. A Ji-Csingben a Tao bölcsei azt mondják a megfelelő lelki tartásra, mely a megújulás záloga is szerintük: "Önmagát eperághoz köti."
Kovács Sándor - 2012. 02. 22. - 17:23
Értem, tehát tehetségtelen vagyok... :) Nem újdonság, tudom.:)
Ismert világegyetemünk anyagból van... Ha nem is múlhatatlan, öregebbet nem ismerünk, ugyebár. :) Ráadásul az az alkotó szellem, amit maradandónak gondolunk, ehhez a "múlandó" anyagtömeghez köthető csupán...
Amikor a vers elhiteti veled, hogy az Ő illatát érzed, lehet a szellemre fogni, de csupán kémiai reakciók sora játszódik le a neuronok között.
Csillza - 2012. 02. 22. - 18:09
Attól, hogy valamit már meg tudnak mérni, még nem jelenti azt, hogy "annyi csak". De Te nagyon aranyos vagy, és nagyon jól tudod, hogy nem vagy tehetségtelen és én sem mondtam ezt. Klassz a pólód! Jó anyag...
Vendula - 2012. 02. 20. - 20:47
Nekem olvasás közben fel sem tűntek a névelők, annyira sodort a vers. Szép a téma is.
Én butuska vagyok hozzátok képest, botladoznak a verslábaim, és csak irigykedni tudok ilyenkor.
Kovács Sándor - 2012. 02. 20. - 20:50
Vendula, egész nyugodtan :) Köszönöm a jelenlétedet.
Vendula - 2012. 02. 20. - 22:18
Egyszer még nagyon kikapsz! És nem versírás terén. :P
Pekk@ - 2012. 02. 20. - 22:20
Olvastam és jó volt! Azok a kis névelők elférnek benne! Hagyd így!
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 16:03
Már egy több, mint egy éves versre nehezen hangolódnék, meg Csillzának írt válaszomban megnyugtattam magam.
Köszönöm.
Artur - 2012. 02. 21. - 06:43
Felvesz a szél a hátára és visz magával.Görget a levegőben.Milyen névelők? Jártunk arra is?
Fogadok Gerda azt fogja mondani .hogy ojj..ritkán mondja
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 16:04
Na, majd mondd el, mit mondott...:) Köszönöm.
tóthica - 2012. 02. 21. - 17:38
" Még nyílnak a völgyben a kerti virágok" szerintem ilyen!
Sajnos én soha... :((
Gratulálok!
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 18:50
Na, a Szeptember végén pl. tele van daktilusokkal. Jól látod. Soha ne mondd, hogy moha.
Köszönöm.
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 18:51
A fagytelit meg nem mondjátok, hogy egybe kell írni...
Artur - 2012. 02. 21. - 19:21
Én akartam szólni...Tényleg egybe kell? Ma is tanultam valamit.Csak el ne felejtsem.Ismételgetem .Hátha rögzül mint a protkóm.
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 20:11
"örömteli" ...ez is egybe van írva.
Artur - 2012. 02. 21. - 20:06
Oj, ez egy szép vers lett. A második versszakasz fogott meg legjobban, sok benne a fájdalom - pontosabban az élet, az emberi sorsok. Fáj, de menni kell tovább. Az ösz szomorusága, amikor tudjuk, hogy jön a tél. A tél, amiben sok a könyörtelenség, annyi könyörtelenség, hogy sokszor elfelejtjük a szépségét.
Megszerettem a verset. Gerda írta megígértem az oj-t az szívet ér nála.
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 20:14
Köszönöm. Jól esett minden Gerda-szó.
Wendler Zoltán Artúr - 2012. 02. 21. - 20:30
Nehéz ám úgy olvasni egy remek verset, hogy közben a hibákat keresd benne. Ahhoz külön lelkiállapot kell. Például, hogy folyamatosan kikapjon a kedvenc focicsapat, vagy kiboruljon a sör, esetleg kiszakadjon a harisnya, és ilyenek.
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 20:38
Te harisnyát hordasz?? Hm...
Köszönöm a jelenlétedet. :)
Wendler Zoltán Artúr - 2012. 02. 21. - 20:40
Ilyen hidegben kell a cicanaci. Megyek a gyárba vasat faragni.
:)
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 20:44
cicanaciiii.... nyeles gatya!
Gyárba jár, vasat farag,
Art Urunknak kedve nagy.
Nyeles gatya hidegbe' jó,
eszterga zúg, morog maró.
Art Urunk egy víg manó...
Pf...:)
Artur - 2012. 02. 21. - 20:54
Kovács Sándor
Megint a gyengémre tapintottál, engem meghat, s valahol megérint, ha valaki szépen használja a nyelvet. Nagyon egyszerü dolog egy ápolatlan nyelvet használni, az könnyü. Nekem a müvészet ott kezdödik, amikor valaki ugy használja a nyelvet, mint egy ügyes zenész a hangszerét. Amikor ülök a koncerten, s nyelem a könnyeimet, mert szép. Lehet egy nyelvet csürni, csavarni - mosolyt kicsakarni, lehet használni ecsetként, sok modja van. Soha nem eltérni az uttol - gondozni. Nehéz leirni, mert nekem a magyar nyelv nem jön magátol, talán megérted. Egy pár verset már átküldtél, amitöl egy pillanatra megálltam, s csak néztem.
még egy utóirat Gerdától több nincs elment aludni
Kovács Sándor - 2012. 02. 21. - 21:02
Jó éjszakát, Gerda... :) Most én nézek, csak úgy magam elé. Különösen megtisztelő, ha egy idegen ajkú a saját nyelvemen méltat, mert azoknak is nehéz átadni a gondolatokat, akik magyarnak születtek, de ha egy más nemzet gyermeke talál értelmet az írásomban... az felemelő. Köszönöm.
Gerda értettelek, szépen beszéled (írod) a magyart. :)
Mandragóra - 2012. 02. 22. - 18:13
Ez nagyszerű! Egy pillanatra sem akadt meg a ritmus, pedig általában érzékeny vagyok az apróságokra... Nem is kell tovább ragozni, megtették azt helyettem már jó páran!
Elismerésem!
DnB - 2012. 03. 13. - 19:05
Azannya! :)
Kedves Kovács Sándor!
Ha nem tudnám, hogy te írtad, azt hinném, W.S.:)
Gratulálok. Szívesen olvastam. :)
Üdvözlettel
DnB